A hétköznapok forgatagában és a munkahelyi, illetve otthoni teendőkkel való zsonglőrködés közben gyakran az egészséges étkezésre fordítjuk a legkevesebb időt. Sokszor előfordul, hogy nincs időnk főzni, akkor azonban, ha mégis oda tudunk állni a tűzhely vagy a sütő mellé, a feldolgozott élelmiszerek, illetve minőségi alapanyagok hiánya fosztja meg a szervezetünket az értékes tápanyagoktól. De mi lesz ennek a következménye?
Arról viszonylag sok szó esik mindenhol, hogy a mozgásszegény életmódnak és az egészségtelen táplálkozásnak milyen fizikai következményei vannak. Az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és a mozgásszervi panaszok azonban csak a mérleg egyik fele. A másik serpenyőben a mentális-lelki jóllét hozzávalói vannak.
A táplálkozás és a mentális állapot összefüggései
Az étkezési szokásaink létfontosságú szerepet játszanak mentális és fizikai állapotunk alakításában, hiszen megfelelő tápanyagok híján a szervezetünk regenerálódása és a mentális jóllétünket, érzelmi stabilitásunkat is befolyásoló hormonok termelése is háttérbe szorul. Mindez több fronton is hat a mentális egészségünkre.
Hangulat és energia
A táplálkozás közvetlen hatással van hangulatunkra és energiaszintünkre. Az agyunk glükózt használ energiaforrásként, amelyet az elfogyasztott ételekből nyerünk. A kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag lassan felszívódó szénhidrátokban, zsírsavakban és esszenciális aminosavakban, hozzájárul az agysejtek optimális működéséhez és segít fenntartani a stabil energiaszintet.
Ezzel szemben a magas cukortartalmú, feldolgozott ételek gyors energianövekedést és azt követően hirtelen energiavesztést okozhatnak, ami ingadozást és nem kevés kiszámíthatatlanságot eredményez a közérzetünkben, hangulatunkban is.
Stresszkezelés
A megfelelő tápanyagbevitel, mint például a magnéziumban, cinkben, B-vitaminokban és az esszenciális Omega-3 zsírsavban gazdag ételek, támogatják az idegrendszert annak megfelelő működésében és javítják a stresszkezelő képességeinket. Ezen tápanyagok hiánya depresszióhoz, ingerlékenységhez és alacsony stressztűrő képességhez vezethet.
A felgyorsult életvitel táplálkozási kihívásai
A modern élet tempója gyakran azt eredményezi, hogy az egészséges étkezés és a fizikai aktivitás háttérbe szorul. A hosszú munkaórák és a magas stresszszint könnyen elcsábítanak minket a gyors, kényelmes, tápanyagokban viszont nem túl gazdag étkezési lehetőségek felé.
Az ilyen szokások hosszú távon károsíthatják egészségünket, csökkenthetik energiaszintünket és negatívan befolyásolhatják mentális állapotunkat, a túlsúly kialakulásáról és a később ebből fakadó egészségügyi problémákról, például gerincfájdalomról, porckopásról nem is beszélve. Ennek megelőzése azért is különösen fontos, mert a szervezetünknek enélkül is megvan az a sajátossága, hogy bizonyos életkorban felhagy a létfontosságú anyagok, például a kollagén termelésével. Ez speciel pontosan a mozgásszervi rendszer működésében (valamint a bőr és haj egészségében) játszik nagyon fontos szerepet, ezért mesterségesen kell pótolni.
Éppen ezért kell minél nagyobb hangsúlyt fektetni a nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, ahogy a rostban, aminósavakban, vitaminokban gazdag élelmiszerek fogyasztására. Ugyanilyen fontos az ülőmunka és mozgásszegény életmód kompenzálásaként a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás beiktatása is.
Az egészséges táplálkozás, mint öngondoskodás
Az egészséges táplálkozás nem csupán a testi, hanem a lelki jólét alapja is. Az önmagunkkal való törődés fontos része, hogy tudatosan válogatjuk meg, milyen ételeket fogyasztunk. A friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérjék és egészséges zsírok, mint az olívaolaj vagy az avokádó, beillesztése az étrendbe elősegítheti a testi-lelki harmónia megteremtését. Az étrend-kiegészítők, mint például Omega-3 zsírsavak vagy probiotikumok szintén hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez.
